Ismerje meg a hasmenés lehetséges okait és fajtáit

809
HOZZÁSZÓLÁS:

Hasmenésről beszélünk, ha naponta 3-nál többször fordul elő székürítés, és a széklet nem formált, hanem pépes vagy híg, és mennyisége meghaladja a napi 250 grammot. 

Nincs igazán korrekt definíció, hiszen a széklet mennyisége és állaga az étkezési szokások válthasmenes-wc-gyakori-nehez wc-szorulas-2ozatossága miatt tájanként, nemzetenként, sőt emberenként is változhat.

Rostgazdag, nyers élelem fogyasztása mellett a napi széklet mennyisége akár fél kg is lehet, és ez nem jelent hasmenést.

Nem tekinthető hasmenésnek az sem, ha a beteg csak apró részletekben, de naponta sokszor üríti kemény, bogyós székletét, és az sem, ha széklettartási rendellenesség miatt a székürítés szinte folyamatos.

A kiváltó tényezők

Alapvetően két oka lehet a hasmenésnek, és ezek az okok gyakran együttesen fordulnak elő:

  1. A bélmozgás felgyorsul, a széklet áthaladása (tranzit ideje) rövidül, és emiatt a széklet gyorsan és nem teljesen emésztett formában ürül. A széklet mennyisége ez esetben lehet teljesen normális is.
  2. A széklet víztartalma kórosan emelkedik, és ezért lágyabb, hígabb, esetleg egészen vízszerű lesz. Ilyenkor általában nagyobb az ürített széklet mennyisége.

A hasmenés formái

A hasmenést különböző szempontok alapján elemezhetjük.

Időtartama szerint megkülönböztetünk akut és krónikus hasmenést.

A hasmenések indulásakor még nem lehet eldönteni, hogy melyik formával állunk szemben. Az akut hasmenést leggyakrabban bélfertőzés okozza, elsősorban vírus vagy baktérium.

Négy hétnél hosszabb fennállás esetén a hasmenés már krónikusnak tekinthető.

A kórokozó alapján fertőzéses eredetű és nem fertőző hasmenést lehet elkülöníteni.

Fertőzéssel induló hasmenés olykor átmegy nem fertőzéses krónikus formába, amire jó példa a bélfertőzés talaján induló irritábilis bél szindróma (IBS).

Fordítva is megtörténhet, krónikus hasmenéssel járó betegségek súlyosbodását gyakran felülfertőződés okozza, ez magyarázza, hogy miért lehet hatékony az antibiotikus kezelés pl. gyulladásos bélbetegségben vagy divertikulózisban.

Nem mindegy, hol keletkezik

A hasmenés keletkezésének helye alapján elkülöníthetünk vékonybélgyulladást, ez az enteritis (ejtsd: enteritisz), és vastagbélgyulladást, melyet colitisnek (ejtsd: kólitisz) nevezzük, sokszor pedig a vékony- és vastagbél együtt beteg, ezt hívjuk enterocolitisnek.

A rectum (ejtsd: rektum) (végbél) izolált gyulladását proctitisnek (ejtsd: proktitisz), a vastagbél és végbél együttes gyulladását proctocolitisnek hívjuk.

Nem ritkán a gyomor is érintett, így jön létre a gastroenteritis vagy gastroenterocolitis (ejtsd: gasztroenterokólitisz).

Ilyenkor a betegnek a hasmenés mellett hányingere is van, gyakori az erőltetett, kínzó hányás.

Vannak kórokozók, melyek a vékonybelet betegítik meg, pl. a Cholera vibrio vagy a Salmonella baktérium.

Más mikrobák inkább a vastagbélben okoznak gyulladást, mint pl. a Shigella vagy Campylo-bacter.

809
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]